A leendő anyát- ha eddig más állatokkal együtt is tartottuk- most mindenképpel helyezzük ás egy ketrecbe, ahol egyedül lehet a vemhessége ideje alatt.10-14 nap után állapíthatjuk meg biztosan, hogy sikeres volt-e a pároztatás, ha elvégezzük a leírt vizsgálatot.

A vemhesség megállapítása

- Először is tegyük az anyát szilárd felszínre. Ha nem érzi magát biztonságban, sokkal nehezebb lesz megvizsgálni.

- Nagyon finoman ls óvatosan ujjainkkal tapogassuk meg a hasát, közvetlenül a medencecsont előtt.

- Ha az anya vemhes, apró, üveggolyó méretű duzzanatokat fogunk érezni. Ezek a méhben fejlődő embriók. Valamivel nagyobbak, mint a nyúlbogyók, így nem tévesztjük össze őket.

Az utódok számát nem fogjuk tudni megállapítani, de amint megbizonyosodtunk a vemhességéről, különítsük el az állatot. Ha nem vemhesült, minél hamarabb pároztassuk újra. A vemhesség szemmel látható jelei a 24. nap táján kezdenek mutatkozni, amikor az emlők megduzzadnak. Ettől az időtől fogva kerüljük az anya kézbevételét, nehogy spontán vetélés következzen be nála. Biztosítsunk számára elegendő fészekanyagot vagy  fészekládát, hogy elkészíthesse a "gyermekágyat".  Ahogy közeleg az ellés ideje, a hasáról téett szőrcsomókkal fogja kibélelni fészkét, hogy az minél puhább legyen. Ebben az állapotban több táplálékra van szüksége, mint egyébként, hiszen a magzatok növekedése a vemhesség utolsó harmadában a leggyorsabb. Egyes tenyésztők a vemhesség utolsó napjaiban táplálékkiegészítésül málnaleveleket adnak, abban a hiszemben, hogy ez megkönnyíti az ellést. A terhesség átlagosan 31 napig tart, a nyúlfiak a 29. és a 34. nap között bármikor világra jöhetnek, ha azonban ennél is tovább tart a kihordás, megnő a valószinűsége, hogy halva születnek.